Kezdőlap

A bibliográfia

Az online bibliográfia alapját Horváth Mihály A régi Földeák a korabeli sajtóban 1853-1945 című, 2012-ben megjelent kötete képezi, mely mintegy 1500 cikk leírását tartalmazza. A továbbiakban az adatok kiegészülnek a nyomtatott változatból kimaradt, illetve az újonnan fellelt tételekkel. Mivel a szerző nem hagyta abba a kutatást az 1945-ös évnél, a weboldalon idővel megtalálhatók lesznek a háború utáni időszak periodikáinak földeáki vonatkozású cikkei is.



Földeákról és az adatgyűjtésről

Földeák község Csongrád megyében, Hódmezővásárhely és Makó között helyezkedik el a Szárazér mentén, Szegedtől északkeleti irányban. Története az 1300-as évekre nyúlik vissza.

A község, illetve a környék históriáját kevésbé ismerők tájékoztatására tisztázandó a "Földeák" elnevezés használata. Az egykori (ma Óföldeák néven ismeretes) Földeák lakosai a folyamatos árvízveszély miatt magasabban fekvő részekre költöztek, és megalapították a jelenlegi Földeákot. Így az 1846-os áttelepülést megelőző időkből származó dokumentumokban a "Földeák" elnevezés a mai Óföldeákra vonatkozik. A korabeli sajtó azonban még hosszú évtizedekig összemosta a két település elnevezését, így az alábbi cikkbibliográfiában is előfordul, hogy a cím Földeákot említi, míg a téma valójában óföldeáki eseményt érint.

A cikkbibliográfia adatai autopszián alapulnak. Az elmúlt évtizedben számos régi újságot átlapoztam, így az alábbi repertórium tételeinek túlnyomó többsége elsődleges forrásból származik. Az adatgyűjtést kétféleképpen folytattam. Hagyományos módszer szerint a periodikák évfolyamait lapról lapra átnéztem, kijegyzetelve a községet érintő cikkeket, vagy fordítva: a falu történetéből ismert eseményekhez kerestem közléseket. Utóbbi módszert nehezítette, ha a jeles esemény pontos dátumát nem ismertem. Ilyenkor több évfolyamot átböngésztem, a remélt anyag felleléséig. Kutatók segítették munkámat azzal, hogy felhívták a figyelmemet egy-egy, a saját anyaggyűjtéseik során felbukkanó földeáki vonatkozású cikkre. Érdekes tételekre találtam utalásokat Gilicze János köteteiben, néhányat ezek közül a Somogyi-könyvtárban raktározott folyóiratokból kikeresve, a bibliográfiába beillesztettem.

Gyűjtésem nem csak szigorúan Földeákot tartalmazó cikkekre korlátozódik. Természetesnek gondoltam az Óföldeákra vonatkozó közlemények beillesztését, illetve a határrészek (Gajdos, Gencshát, Katraszél, a távolabbi tanyavilág), sőt, közelsége és Földeákhoz való (nem közigazgatási értelemben vett) kötődése miatt az Igást érintő írások feldolgozását is. (A húszas években lejegyzett, Igást érintő beszámolók iskolaépítésről, bővítésről stb. ma már mementóként hatnak. A bibliográfiában fellelhető cikkeket az eltűnő település emlékének ajánlom.) A Návay család sorsának Óföldeákkal és Földeákkal való több évszázados összefonódása miatt a bibliográfiában olyan cikkeket is szerepeltetek, melyekben Földeákról esetleg nincs szó, de a Návay család révén mégis kapcsolódik a témához.

Időutazásra vállalkozik a cikkek olvasója. Az újságok az apró-cseprő ügyekről éppúgy beszámoltak, mint az egész falut megmozgató eseményekről. A közléseket nem rangsoroltam, az apróhirdetésektől a vezércikkekig minden fellelt, Földeákkal kapcsolatos közlést szerepeltetek a kötetben.

Nagy valószínűséggel a legelső, Földeák község históriájával foglalkozó közlés Oltványi Pál tollából származik: a tanulmány 1866-ban jelent meg folyóiratban. Az Egyházi Beszéd (1881) és a Földeák község történelme (1883) c. kötetei szintén részletesen foglalkoznak a falu múltjával. Napjainkig számos hasonló tanulmány megjelent, az alábbi munkához hasonló cikkbibliográfia azonban még nem látott napvilágot.

Mi mindent tudhatunk meg régi újságokat lapozgatva?
Földeák, a kis Csanád megyei falu, egyáltalán nem volt alvó település, ahol csak annyi történt, hogy "Rögge' kimöntek a fődre, dógóztak estig, asztán mög hazagyüttek". Az összegyűjtött, több mint ezernégyszáz cikk nem erről tanúskodik. Ki hitte volna, hogy 1855-ben maga Albert főherceg, Magyarország kormányzója tett látogatást a faluban? Követte a sort Eötvös József, sőt násznagyként még Eötvös Loránd is megjelent a Návay családnál.

Más indíttatásból, de Rózsa Sándor is "tiszteletét tette" a nemesi családnál, mely eset(ek)ről a sajtó is maradéktalanul beszámolt. Utóbbiak értékét növeli, hogy nem anekdotikus visszaemlékezésekről van szó, hanem naprakész bírósági beszámolókról.
Visszapillantunk a régi időkbe, amikor még csak tervezet volt a református templom, amikor még valóban vásárok voltak a Vásártéren, és amikor a rászorulók segítségére siető dr. Herczog Lajos községi orvos még nem tudhatta, hogy millió társával együtt a holokauszt áldozatává válik.

Megtudhatjuk, hogy kinek volt először rádiója a faluban, mikor kezdett apadni az artézi kút a főtéren, kik vesztek össze a piacon, miért lett öngyilkos egy legény az esküvője előtt. Kiderül, hogy mikor és hogyan létesült az első világháborús emlékmű, kik adtak elő színműveket, mikor volt falusi művészek alkotásaiból kiállítás, a mérkőzéseken kik rúgták a gólokat, mikor dübörgött keresztül a falun autóverseny József főherceg vezetésével, hogyan került az ifjú Horthy motorkerékpárja Földeákra, kik lettek a szépségverseny győztesei. Továbbá, hogy milyen növények alkották a Kornél-ligetet, ki árult házat, földet, jószágot, és kinek égett le a tanyája, mikor gyulladt ki a templom, ki volt a kereskedő, a postakocsis, a postamester, az orvos, a tűzoltóparancsnok, a kántor, a plébános, a jegyző, a bíró, a borbély, az ócskavas-kereskedő, a pék, a kötélgyártó, a kocsmáros, a csendőr.

Megismerkedhetünk a falu életében fontos szerepet játszó Návay család több tagjával és néhány cseléddel, olyannal is, akit miniszteri kitüntetésben részesítettek. Bepillanthatunk Wéber Jánosné, Karácsonyi János, Kiss Lajos kocsmájának ablakán, vagy a Nagyvendéglőbe, ahol épp' Kurunczi János és zenekara muzsikál. Megtudhatjuk, mikor létesült a parkban a trafikbódé. Bábáskodhatunk az új vasút és számtalan egyesület megszületésénél, kiderül, milyen növényeket milyen termésátlaggal termesztettek a határban, sőt, Földeák néveredetéről is találhatunk tanulmányt. Hasonlóképpen informálódhatunk a csecsemő- és anyavédelem terén kimagasló eredményeket elért "Stefániáról", azaz a földeáki 181. sz. védőintézetről. Az idősebbek ismerős nevekre bukkanhatnak az anyakönyvi hírekben.

Szépirodalmi művekben is felbukkan Földeák. Raggamby András szegedi író novellájában, Jókai Mór vígjátékában említi a falu nevét.

Sajnos, nem csak vidám beszámolókkal találkozunk. Sok volt a baleset cséplésnél, vasútnál, építkezésen, és igen gyakran az otthonokban is: leginkább forrázás, valamint a mosáshoz használt marólúg okozott sok tragédiát, főleg kisgyermekek vesztét okozva. Statisztikák szerint környékünkre régen is kimagasló arányban volt jellemző az öngyilkosság, ezt az újságcikkek is alátámasztják. Önakasztás, mérgezés volt a leggyakoribb, vagy épp' pisztolylövés. Utóbbit választotta Csathó Kálmán köztiszteletben álló földeáki tanító fiatal felesége, míg Návay Andorné cselédje vadászfegyverrel vetett véget életének. Már akkoriban is kedvelték az újságírók a hangzatos címeket, szívesen számoltak be aprólékos részletezéssel kegyetlen gyilkosságokról: hogyan ölte meg a béres a gazdaasszonyát, legény a kedvesét, férj a feleségét. Móricz Zsigmond novelláiból ismerős elkeseredettség árad egyes cikkekből: vajon mi vihette rá az "embört", hogy kegyetlenül félholtra verje feleségét, majd önmagával is végezzen, pusztán azért, mert az asszony fordítva tette be a ló szájába a zablát? Izgalmas rejtélyektől is borzonghatott a korabeli olvasó, többek között 1927-ben, amikor főzött emberi csontokat találtak a falu határában. Személyek, családok tragédiái bontakoznak ki a szemünk előtt: az írások kordokumentumok, szociográfiai üzenettel.

Háborús cikkekkel is találkozunk. A több ezer, kitüntetett, előléptetett vagy sajnálatos módon hősi halált halt katonára vonatkozó információkat tartalmazó Honvédségi Közlönyökben 35 földeáki születésű katona adatait sikerült fellelnem. A tételeket tanulmányozva több család is hozzátartozójára ismerhet. A családi legendáriumba talán még egy elfelejtett kitüntetés is belekerülhet. A poros, sárguló-töredező közlönyök hivatalos formában állítanak emléket az arra érdemes katonáknak, de az emlékezés megilleti a sok ezer jelölt vagy jelöletlen sírban nyugvó, vagy hadifogságot megjárt bajtársukat is...

A falu múltjával foglalkozó monográfiák, tanulmánykötetek Földeák község történelmének építőkövei. A feldolgozott újságcikkek a hiányzó mozaikrészeket pótolják, a hézagokat kitöltik, színt varázsolnak, hangulatot festenek.

A fellelt tételeket (így a periodikák címeit is) eredeti helyesírás szerint jegyeztem le, szem előtt tartva az MSZ 3424, Bibliográfiai leírás c. szabványt. A "szakma hagyományai" szerint a leírásokat rövid, tömör annotációk követik. Ezzel szemben - gondolva azokra, akiknek nem adódik alkalmuk a cikkeket az eredeti lelőhelyükön elolvasniuk, - többségében hosszabb magyarázatokat fűztem a tételekhez. Igyekeztem informatívabbá tenni a "száraz" közleményeket, nem utolsósorban hangulatidézés céljából.

A korabeli sajtóban gyakori volt a következetlenség, nyomdahiba. A kideríthető elírásokat, illetve az egyéb magyarázó, pontosító információkat zárójelben szerepeltetem a repertóriumban.

A folyóiratok fellelhetők, kézbe vehetők a szegedi Somogyi-könyvtárban.

Horváth Mihály